13. fejezet
Szép, hangulatos helyiség. Máté odament az egyik pincérhez, majd egy asztalhoz kísért minket.
- Parancsolnak esetleg egy pohár vizet, vagy valami mást? -kérdezi a pincér miután leültünk.
- Nem kérek semmit, köszönöm! -felelem neki.
- Köszönöm, én sem. - mondja utánam Máté.
- Amúgy miért is egy étterembe jöttünk? -kérdezem, miután elmegy a pincér.
- Egy hotel jobb lett volna? Esetleg egy mozi?
- Nem, Te perverz állat!!! Nem vagyok éhes....
- Hát akkor menjünk! -állt fel.
- Mi? Most komolyan?
- Aha. Miért maradjunk ha nem vagyunk éhesek?
- Végül is. De hova megyünk? Mert én haza nem akarok menni...
- Los Angelesbe!
- Mi? -döbben meg
- Komolyan mondtam. Menjünk Los Angelesbe! Minek maradjak itthon? Hazamegyek, összepakolok és eljövök. Benne vagy?
- Hát...
- Naa kérlek szépen Mátéé! -mondom boci szemekkel.
- Miért is ne? Egyszer élünk. A nagyim Los Angelesben lakik. Azt mondom, hogy meglátogatom.
- Én csak úgy eljövök.
- Oké. 6:00-kor ott leszek érted!
- Jó. De nem is tudod, hova kell jönnöd! -nevetem ki
- A híd alá! Ott laksz, nem?
- Hahaha, de vicces vagy! -mondom, miután elmondom a címem. - Rendben, akkor 6:00-kor gyere értem. Szia! -puszilom meg, majd elmegyek. Egy idő után visszanézek. Látom, ahogy távolodik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése